Isten kegyelméből és a Szentlélek vezetésével idén is megszervezte a Forrás közösség és a Regnum Christi Alapítvány a Fülöp kurzust májusban, Szentháromság hétvégéjén a Kis Szent Teréz Plébánián.
Pár éve résztvevőként én is jelen voltam egy Fülöp kurzuson, és már akkor megszületett a vágy a szívemben, hogy amikor lehetőségem lesz, én is szolgálom az Urat, egyúttal pedig a résztvevőket.
Idén az Úr elhívott, megáldva és szabaddá téve időmet, így szombat déltől részt vehettem a háttérszolgálatban, amivel segítettem az előadók munkáját imával és a termek tisztán tartásával. Meghallgathattam a számomra nagyon kedves testvérek tanúságtételét, akiktől mindig tanulok.
Jézus a lábmosással a szolgáló szeretetre is tanít. Számomra nagy öröm, amikor a közösségben szolgálhatok. Istennek hála, olyan elkötelezett testvérek vannak a Forrás közösségbe, akikkel öröm és kegyelem egységben imádkozni, tervezni, gondolkodni és szolgálni.
Istené a dicsőség a 23 résztvevőért, hála van a szívemben, hogy megismerték Jézust még jobban, és befogadták a szívükbe.
Hálás vagyok Istennek, hogy ott lehettem. Bátorítok minden testvért, hogy lehetőségükhöz mérten vállaljanak szolgálatot, mert Isten megáldja a neki szentelt időt. Nincs annál felemelőbb érzés, mint egységben munkálkodni az ÚR szőlősében.
„A hívek sokaságának pedig egy volt a szíve-lelke. Egyikük sem mondott semmit sem magáénak a birtokából, hanem mindenük közös volt” (Ap. 4,32)
Márton Zsófi
Hálát adok Istennek, hogy részt vehettem a Forrás közösség és a Regnum Christi Alapítvány által szervezett Fülöp kurzuson. Hála van a szívemben azért, hogy Isten feltétel nélkül szeret, és elfogad olyannak, amilyen vagyok – bűnös természetemmel együtt.
Isten maga a szeretet, engedjük be a szívünkbe! Ő egy csodálatos Isten. Szent Fia, Jézus a vérén keresztül megváltott minket, hogy Benne kapjunk új életet. Ő maga a fény az életünkben, én is az szeretnek lenni a családom és a környezetem számára, hiszen mi vagyunk Jézus fényének hordozói. Kell hagyni, hogy Isten szeretete átjárjon, és Jézus legyen életünk középpontja. Képes Ő szabaddá tenni a megkötözöttségektől.
A Fülöp kurzuson átadtam az életemet Jézusnak. A Szentléleknek nagy szerepe van az életünkben, Ő adja a bölcsességet és a hitet, ugyanakkor Ő az, aki elhozta azt a bizonyságot, hogy Jézus él. Én nyitott szívvel befogadom a Szentlélek ajándékait.
Hálát adok az Úr Jézusnak, hogy a Forrás Közösségbe terelgetett, mert szükségem van arra, hogy növekedjek benne.
Bodor Jutka
A Fülöp kurzusról már a tavaly hallottam a kolléganőmtől – semmi konkrétumot, csak hogy nagyon jó volt számára. A szentmisén kihirdették, hogy fel lehet iratkozni, ki kell tölteni egy űrlapot. Éreztem, hogy ott a helyem.
Nagyon zsúfolt volt akkortájt az életem, és egy kissé fáradtan érkeztem a kurzusra pénteken. Reméltem, egy kicsit felfrissít, feltölt, de álmaimban sem gondoltam volna, hogy teljesen felforgatja az életem.
Amikor be kellett mutatkoznunk, nem mondtam ki, hogy valójában felfrissülésre vágyom, de viszont amikor megtapsoltak, arra kért az előadó, hogy egy felfrissítő tapsot kapjak. Na, gondoltam, a jó Isten csak kivetíti, amire gondolok és vágyok.
Mit kaptam a kurzustól?! – Teljesen megváltozott az istenképem. A mi Istenünk szerető, irgalmas és nem bíráskodó, úgy vagyunk tökéletesek neki, ahogy vagyunk. Örömmel hallgattam ezt, könnyeim patakokban folytak, mert soha nem gondoltam, hogy Isten engem csodálatosnak lát, minden hiányosságommal együtt. Nem kell teljesítsek, nem kell rendelkezzek makulátlan külsővel, Ő így is tökéletesnek tart (néha ma is belefelejtek).
Az első nap dühítettek az interaktív bemutatások, mert volt, amit giccsesnek éreztem, de másnap reggel volt, amit sokkal szimpatikusabbnak láttam. Nyilván azért dühítettek, mert rátapintottak gyenge pontokra. Rájöttem, hogy a sok tanulás mellett nem ismertem a Bibliát, nem tudtam kezelni. Nagyon meghatott, amikor Annamari tanúságtételében azt mondta, hogy a Szentírás Isten szerelmes levele hozzánk. Erős vágyat éreztem, hogy én is megismerjem a számomra is írt szerelmes levelet. Azóta nem telik el nap, hogy ne olvasnám Isten szerelmes levelét. Teljesen felüdített, amikor felvállaltuk a bűneinket az egyik gyakorlat alatt, ezzel beismerhettem, hogy “igen, Uram vannak bűneim, sajnálom, elismerem”. Amit eddig eldugtam a lelkem egy kis zugába, most felvállalhattam, ez pedig gyógyulást hozott sebeimre, felszabadított, és megbocsátottam magamnak bűneimet. Megértettem, hogy Jézus értem halt meg a kereszten. Ő már megváltott – ez ajándék, és én fogadjam ezt el. Legyek hálás, hogy megváltotta bűneimet, és adjam át magam neki.
Egy másik nagy újdonság a Szentlélek bemutatása volt, amit vallásórákon nem ecsetelnek bővebben. Hallottam a Szentlélekről, de nem láttam tisztán e téren, és soha nem úgy gondoltam rá, mint az én lehetséges legjobb barátomra. Óriási boldogság és nyugalom töltött el a Szentlélekkel való találkozáskor.
A közösség megtartó erejéről hallgatott előadást szintén patakzó könnyeim közt hallgattam végig. Egy közösség képes megtartani, ha át tudod adni bizalommal magad.
Az előadók előtt le az összes kalapokkal, nem egy tényszerű előadást hallgattunk, hanem érzelemgazdag, mély történeteket, beszélgetéseket. Bevontak a különböző gyakorlatokba, hogy megtapasztalhassuk és átérezzük a különbségeket. Az őszinteségük, a tanúságtételek arra buzdítottak, hogy merjek önmagam lenni, és mindig a szerető Atyámhoz forduljak, mert Ő azt akarja, hogy boldog legyek. Lesi szívem vágyát, amit megad álmomban is. Az én feladatom mindössze az, hogy bizalommal és hittel forduljak felé.
Pál-Katona Katalin
