Sz. H.: Nagyon nagy hála van a szívemben azért, hogy elhív a Jó Isten ilyen kurzusokra, ahol lelkileg épülhetek. Én soha nem tudtam elfogadni magam, de Isten, mint Mennyei Atyám azt mondja, hogy szeretlek téged úgy, ahogy vagy. Ezt sokáig nem tudtam megérteni, de két gyerek édesanyjaként vonatkoztattam az életemre, és rájöttem, hogy tényleg így van, hiszen az én kamaszodó fiam is mennyi butaságot csinál, és én mégis mindig meg tudok bocsátani neki. Így értettem meg, hogy tényleg, hányszor elesek, de a Jó Isten mindig megerősít és megsegít engem. Sokszor olyan távolinak éreztem a hangját, de most jöttem rá, hogy a bűneimet építem vastagon magam köré és azért nem hallom meg Őt, amikor szükségem van rá. És megértettem, hogy örök szeretettel szeret engem a Mennyei Atya, soha nem szűnik meg szeretni, mint ahogy a gyerekeim is idősek lesznek, én meg nagyanyó leszek, de akkor is ugyanúgy fogom szeretni őket.
L. T.: Megérintett engem az, hogy Isten előtt mindenki egyforma: akármilyen szegény vagy, akárhonnan származol, akárki vagy, Isten egyformán vesz mindenkit. A megtérés egy kegyelem Istentől. Mindig vágytam és készültem éveken keresztül, hogy megtérek. Próbáltam, elkezdtem, de azt nem tudtam, hogy minden nap dönthetsz Isten mellett, megbánhatod bűneidet. Most rájöttem, hogy erre van lehetőség, és az ember nem muszáj a gyengeségeire hagyatkozzon, mert meg tudja erősíteni magát Isten által és a Szentlélek által, ha behívja az életébe. Újrakezdhetek minden napot Isten segítségével.
S. I.: Engem az érintett meg, hogy mennyire fontosak vagyunk Istennek, és ez tudatosodott bennem. Ezt el tudtam fogadni annak ellenére, hogy két tragédia történt a családomban: elvesztettem a férjemet és a gyerekemet. Mégis érzem az Ő szeretetét. Nagyon nagy hatással voltak rám a szemléltetések, tetszettek a rajzok, és úgy érzem, jobban meg tudtam ismerni önmagamat, el tudtam mélyíteni azokat a dolgokat, amiket eddig is hallottam, de nem raktározódott el bennem annyira. Arra is rájöttem, hogy Istennek terve van velem. Tehát nem hiába történik minden, az Úr csodásan működik. Bár nem értjük, de valójában mindig célja van mindennel: jobban ráismerünk ezek által önmagunkra, segít, hogy túllépjünk a bajokon. Megértettem, hogy a Szentlélek segítségét bármikor igénybe vehetem.
S. L.: Ami erősen megfogott engem, az hogy a Szentlélek mit nem tesz meg; vagyis én is valamit kell, hogy tegyek, hogy a Szentlélek tudjon segíteni rajtam. Hiába teszek bármilyen jó cselekedetet, de ha nem hívom a Szentlelket és nem teszek azért, hogy az életembe bejöjjön az ajándéka, akkor nem jön. Öt évvel ezelőtt volt egy megtérésem, de rájöttem, hogy mindennap szükség van a megtérésre, mindahányszor bűnt követek el. Ezt magamévá tudtam tenni. Hálás vagyok a sok előadásért és tanúságtételért, örvendek, hogy itt lehettem.
B. M.: Nagyon jó volt itt lenni, úgy érzem, hogy erőt, lendületet kaptam, amire vágytam, és rájöttem, hogy egyedül nagyon nehéz haladni az úton. Voltam Szentlélek szemináriumon már kétszer, voltam imaalkalmakkor csoportban, de nem tartósan. Nagy elhatározásokat tettem, hogy ezután így, ezután úgy, de ezek csak ilyen „megtéregetések” lettek, úgyhogy úgy jártam, mint az ajándékkal, hogy egyik polcról tettem a másikra, közben letöröltem a port, kinyitottam a Szentírást, betettem egy cetlit, a cetlik gyűltek, de nem tudtam, hogy elölről kezdjem vagy hátulról. Tehát én szeretném, ha Isten megismerésében, a hitnek az elmélyítésében egy közösség segítene. Megtapasztaltam még a szeretetnek a kiáradását és ez nagyon jó élmény volt. Reményem, hogy ha egy közösség befogadna, akkor erőt kapnánk majd egy kisebb közösség megalapításához is.
K. E.: Én ismertem az Urat nagyon rég, elfogadott engem ahogy voltam és ahogy vagyok most is, voltak és lesznek periódusaim, amikor bűnös állapotban vagyok, és én mindenkinek csak azt kívánom, hogy amikor megszabadul ebből a bűnös állapotból, tapasztalja meg, hogy mit jelent az, amikor átölel az Isten, semmihez sem hasonlítható ez az érzés. És mégis tudok rossz lenni, mégis tudok gyarló, bűnös lenni.
Egy dologra nagy szükségem volt, mert nem éltem vele eddig: az imáimban a Szentlelket soha nem hívtam segítségül, és most már tudom, hogy vele együtt kell az Úrhoz fohászkodjak. Tavaly február óta tartozom egy közösséghez, és egy nagyon mély lelki problémából sekerűlt az Úrral és az ő segítségükkel kilábalnom.
Forrás: regnumchristi.ro
